Eredményesnek bizonyult a választójogi törvény szabályainak szigorítása. 2018-ban 23 jelölő szervezetnek sikerült országos listát állítania – melyek között több kamupárt is volt – mostanra ez a szám hatra redukálódott – mondta a Karc FM reggeli hírműsorában a Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója. Kiszelly Zoltán emlékeztetett: az új előírás szerint csak az a párt állíthat országos listát, amely a 106 egyéni választókörzetből legalább 71-ben jelöltet is indít.
A politológus szerint az ellenzéki összefogás nem fedi le a balliberális választói igényeket. Gattyán György informatikai milliárdos pártja és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt egyfajta harmadik utat próbál felmutatni a két hagyományosnak tekinthető politikai kurzussal szemben, nagy hangsúlyt helyezve a fiatalokra, míg Gődény György pártja és a Mi Hazánk Mozgalom az oltástagadóktól és a vírusszkeptikusoktól remél szavazatokat.
Az államférfi átgondolja mondanivalóját, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azonban csak utólag mérlegeli szavai súlyát. Ennek okát Kiszelly Zoltán abban véli felfedezni, hogy Márki-Zay Péter máig nem került előnybe az összefogás hat pártjával szemben. Erre lehet következtetni abból, hogy nem lesz önálló frakciója a leendő Országgyűlésben, a listára pedig nem az általa javasolt roma politikusok kerültek fel.
A politológus emlékeztetett: a hódmezővásárhelyi polgármester nem törődve az elszabaduló energiaárakkal több alkalommal is a rezsicsökkentés eltörléséről, az oroszokkal kötött energetikai megállapodás és Paks 2 felmondásáról beszélt, legújabban pedig az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanásáért is Orbán Viktor miniszterelnököt teszi felelőssé.
Szerinte Márki-Zay előbb beszél, mint gondolkodik és ezért kell utólag állandóan magyarázkodnia.
Bálint István interjúja.
