A több mint egy hete tartó orosz-ukrán háború miatt a kárpátaljai magyarok többsége már átkelt a határon, mostanra elsősorban ukránok érkeznek az ország belső régióiból, akik Nyugat-Európába, vagy szláv nyelvű államokba – Lengyelországba, Szlovákiába és Csehországba – tartanak, ahol nagyszámú ukrán kisebbség él – mondta a Hangolóban a Migrációkutató Intézet kutatója. A háború elől menekülőknek adható “védelmi státusz” és “menekültstátusz” megítélése miatt már most látszik, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben is kettős mércét alkalmaz és próbálja összemosni a menekülteket a gazdasági bevándorlókkal.
A szakember emlékeztetett: Brüsszel 2015-ben még szinte gondolkodás nélkül adott menekültstátuszt a Közel-Keletről Európába érkezőknek, most azonban más kategóriát igyekszik alkalmazni. Varga Márk szerint a két fogalom összemosása erősödni fog, ezzel is nyomás alá helyezve a tagországokat, hogy ne csak az ukrán menekülteket, de a gazdasági bevándorlókat is kvóták szerint osszák el a tagállamok között.
Jelentős eltérés van abban ahogy a gazdasági bevándorlók és az Ukrajnából menekülő emberek megközelítik az Európai Uniót – hívta fel a figyelmet a szakértő. Keleti szomszédunkból elsősorban nők, gyermekek és öregek érkeznek, akik a határállomásokon úti okmányokkal jelentkeznek belépésre. A gazdasági bevándorlók viszont sokszor embercsempészek segítségével a zöldhatáron érkeznek iratok nélkül, nem egyszer még a határőröket is megtámadva.
Vargha Márk azt is érthetetlennek tartja, hogy Németország, amely 2015-ben gyakorlatilag meghívó levelet küldött a közel-keleti bevándorlóknak és egy év alatt 1 millió embert fogadott be, most – egy héttel a harcok kezdete után – már azt jelezte az Európai Uniónak, hogy nem bírja ellátni a menekülteket, nem tudja regisztrálni őket.
