"Motivációt jelent az elítélteknek a harmadolás" (Hangoló 2018. 07. 27.) - Karc FM

A magyar jogban nem a megtorlás a büntetés célja, hanem a társadalom védelme, ezért lehetséges a feltételes szabadságra bocsájtás - mondta a Karc FM reggeli műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatója. Barabás Andrea szerint motiválni kell az elítéltet a javulásra, hogy a jövőben ne kövessen el újabb bűncselekményeke. Ez a motiváció a hamarabb történő szabadulás lehetősége is lehet. Beszélt arról is, hogy több feltételnek kell megfelelni: a bíró az ítélet kihirdetésekor jelzi, hogy mikortól bocsájtható feltételesen szabadlábra. Ezen kívül a börtönben tanúsított magatartása, munkája is számít.

A szakértő szerint a nyomozati bíró gondosan mérlegel mielőtt szabadon engedi az elítéltet. Barabás Andrea hangsúlyozta, hogy a feltételes szabadlábra helyezés nem jelenti azt, hogy vége a büntetésnek, a pártfogó ugyanis figyelemmel kíséri, hogy az elítélt hogyan viselkedik a társadalomban és ha újabb szabályszegést követ el, akkor le kell töltenie hátralévő büntetését. Általános szabály a harmadolás, vagyis a büntetés letöltésének kétharmada után kérheti az elítélt a kiszabadulást, de visszaesők esetében legalább a büntetés háromnegyedét le kell tölteniük.

A veszprémi kézilabdázó Marian Cozma meggyilkolásában szerepet játszó harmadrendű vádlott Sztojka Iván 9 év 5 hónap után szabadult kifogástalan magatartása miatt, büntetéséből még 4 év volt hátra. Augusztusban engedhetik ki a börtönből a közlekedési balesetben négy ember halálát okozó szlovák Eva Rezesovát, aki a hírek szerint példásan viseli büntetését, ami alatt magyarul tanult, és dolgozik is a börtönben. A bíróság kilenc évre ítélte, eddig hat évet ült le.