A kronológia leplezi le a politikai célt? (Hangoló 2019.06.25.) - Karc FM

Rétvári Bence emlékeztetett, éppen azért hozták létre évekkel ezelőtt a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt, mert ott mindenkinek helye van, aki szerepet játszik az oktatási rendszer alakításában. A tárgyalóasztalnál ott ül az állam – az Oktatási Hivatal – a fenntartók, a tankerületek, a Nemzeti Pedagógus Kar, a szakszervezetek, a diákok- és szülők szervezetei, a munkáltatók, a tudományos, művészeti vagy éppen gazdasági szervezetek az MTA-tól az Iparkamaráig. Az államtitkár úgy fogalmazott: ebben a körben „a tárgyalás folyamatos – csak az nem folyamatos, hogy éppen melyik szakszervezet vesz részt vagy tartja magát távol az egyeztetésektől.”

Rétvári Bence szerint a tárgyalások eredményeként a szakszervezeti javaslatok egy része mindig beépül a későbbi jogszabályba, de általában nem a csomag minden pontja. Ez más tárgyalásoknál, más javaslatoknál is így van, hiszen a tárgyalóasztalnál ülő többi szervezet érdekei, javaslatai sem hagyhatóak figyelmen kívül.

Az államtitkár szerint mindemellett furcsa, politikai mellékízt ad a dolognak, ha valaki előbb hirdeti meg a tiltakozást, és csak utána mondja meg, hogy miért. A Pedagógusok Szakszervezete ugyanis már a legutóbbi tárgyalást megelőzően bejelentette, hogy szeptembertől tiltakozó akciókat tartanak majd. Rétvári Bence szerint „érdemes figyelni a kronológiára.” A politikus szerint egyébként van olyan szereplő, amely a köznevelési törvényjavaslat parlamenti vitája óta valójában nem szakmai, hanem politikai húrokat penget.

Szükség van a pedagógus utánpótlásra

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kifejtette: az egész Európai Unióban általános a probléma, ezért is reagált a magyar kormány még idejében a gondokra például a tanári pályára jelentkezőknek indított ösztöndíjakkal, az abszolutóriummal rendelkezők munkába állásának megkönnyítésével. Rétvári Bence hangsúlyozta: bár még mindig probléma, hogy sokan a második év után elhagyják a pályát, de már nőtt a pedagógusképzést végzettek száma, miközben az OECD legfrissebb felmérése szerint a magyar tanárok leterheltsége átlagos. Ide sorolta az adminisztratív terheket, amelyekből viszont az OECD felmérés szerint a magyar tanároknak kevesebb jut európai társaiknál. Így több idő marad a tényleges tanításra.

Rétvári Bence hozzátette, hogy a kutatás szerint Magyarországon nagyjából 10 gyermekre jut egy tanár, ami azt jelenti, hogy több figyelmet kapnak a diákok, a pedagógusok leterheltsége pedig csökken. Hangsúlyozta, hogy ezen még többet próbálnak javítani az új köznevelési törvénnyel, amelyben külön foglalkoznak az iskolaigazgatói keresetkiegészítéssel. Szerintük ugyanis ha egy iskola élete jobban szervezett, akkor a pedagógus is jobban érzi magát, illetve a diákok eredményei is javulnak. Ha például az iskolai létszám és a lemorzsolódás mértékének mutatói javulnak, akkor az igazgató pótlékát megemelhetik, ami hozzáadódva az eddigi, 50%-os béremeléshez, már versenyképes fizetés lehet.