2019.08.04. - Alaphang - Elmaradt a nemzetközi hisztéria Tusnádfürdő után - Karc FM

Csak az egyén szabadságát védelmezné a magyarországi ellenzék, a közösségért vállalt felelősséggel viszont nem tud mit kezdeni. Orbán Viktor miniszterelnök 30. Bálványosi Szabadegyetemen elmondott beszéde nem demokrácia tagadó beszéd volt, hanem a „jogok Gangeszének” forrásvidékére hívta fel a figyelmet. A Karc FM vasárnap reggeli műsora, az Alaphang vendégei szerint ráadásul a kormányfő ismét gesztust gyakorolt az ellenzék felé, amikor a balliberális értelmiségi holdudvar szellemi termékeire is hivatkozva vázolta saját világképét. Az Alaphang vendégei Deák Dániel a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Kereki Gergő a Mandiner főszerkesztő-helyettese és Bácskai Balázs a Magyar Nemzet újságírója, akiket Pelyach Gergely kérdezett.

Fontos különbség 2014-hez képest, hogy amikor Orbán Viktor először használta az „illiberális” jelzőt, akkor azonnal nemzetközi össztűz zúdult rá. Heteken keresztül ez volt a téma a nemzetközi sajtóban. Deák Dániel politológus szerint most, 2019-ben viszont már nem erről van szó. Ma már tudomásul vették, hogy a liberális demokráciák válságban vannak, amit még a magyar balliberális sajtótermékek is elismernek. Magyarország erre a válságra elsőként adott választ. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett, hogy azóta megjelent Donald Trump az Egyesült Államokban, számos kormányváltás volt Európában, a bevándorlási válság kapcsán új megoldási javaslatok születtek, Magyarország pedig komoly szövetségeket alakított ki. Az elmúlt 5 évben jelentősen átalakult a világ, amiben Magyarország úttörő szerepet játszott.

Mindezek ellenére meg kell érteni, hogy az „illiberális” szónak miért ilyen negatív a megítélése nyugaton. Azok a liberális sajtótermékek támadják a kifejezés használóit, amelyeknek az a célja, hogy saját eszméik és politikai köreik kerüljenek hatalomba. Ezért próbálják meg démonizálni és lejáratni itthon és külföldön is ezt a fogalmat.

Az „illiberális demokráciát azonban értelmezhetik bárhogy Nyugat-Európában, de azok az értékek, amiket a magyarok társítanak hozzá, mindenhol alapvető, védendő értéknek számítanak.” Deák Dániel ide sorolta a család, nemzet és a keresztény értékek védelmét. Az európai közvéleménykutatások egyébként mindenhol azt mutatják, hogy Európa polgárainak többsége is így gondolkodik.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ma már egyértelmű, hogy Orbán Viktor nemzetközi színtéren igyekszik befolyásolni a folyamatokat. Az Európai Parlamenti választás is azt mutatja, hogy egyre többen állnak ki emellett a gondolkodás mellett. Amikor ugyanis az emberek azt érzik, hogy veszélyben van identitásuk, családjuk, kultúrájuk, akkor automatikus védekező mechanizmusként erősödnek fel ezek a hangok.

Demokrácia igen, liberalizmus nem

E téren nincs különbség 2014-hez képest – hangsúlyozta Kereki Gergő, a Mandiner főszerkesztő-helyettese. Eszerint fontosak a szabadságjogok, de az egyének közösség irányában megnyilvánuló kötelezettségei is! Nem véletlen, hogy a magyar alaptörvény egyik legfontosabb fejezetének is az a címe, hogy „Szabadság és felelősség.”

Nem lehet kizárólag az egyéni szabadságjogokat abszolutizálni, és mindent annak alárendelni. Orbán Viktor beszéde nem demokrácia-tagadó beszéd, – ahogy 2014-ben sem volt az – pusztán a politikai ellenzéknek az az egyetlen kommunikációs terméke, hogy megpróbálták a kormányfő szavait úgy beállítani, mintha azokkal nekirontana a demokráciának.

Kereki Gergő is felhívta a figyelmet, hogy 2014 óta a magyar gondolkodásmód számos követőre talált. A visegrádi térség, vagy az olaszok után már Donald Trump is azt mondta, hogy „olyan, mintha Orbán Viktor az ikertestvére lenne,” miközben négy évvel ezelőtt a magyar kormányfő még egymaga képviselte az új gondolkodást.

Az is egyértelmű viszont, hogy bárki képviseli ezt az álláspontot, azt nemzetközi színtéren azonnal megpróbálják lejáratni. Kereki Gergő ide sorolta az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini elleni kampányt, vagy Ausztriában azt a módszert, ahogyan eltávolították Strache alkancellárt, és lemondatták Sebastian Kurz kancellárt, vagy ahogy a volt lengyel miniszterelnök, Beata Sydlo jelölését megvétózták az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának elnöki székébe, megalázva ezzel egész Lengyelországot.

Új jelentés, régi értékek

Az ismerethiány miatt félnek sokan használni az „illiberális demokrácia” kifejezést. Bácskai Balázs a Magyar Nemzet újságírója szerint ugyanis ez a politikatudományi fogalom 2014 előtt nem volt benne a köztudatba, 2014 óta pedig sokan mást tulajdonítanak neki, mint amit valójában jelent. Az illiberális demokrácia politikatudományi meghatározása olyan kormányzati rendszert jelent, ahol a jogállamisággal valami nincs rendben – a magyar ellenzék nem véletlenül ezt igyekezett hangsúlyozni, amikor Orbán Viktor először használta ezt a szóösszetételt.

Az angolszász sajtóban ráadásul fentieken kívül olyan kontextus is tapad a fogalomhoz, ami vállalhatatlan: ott ugyanis Szaddam Husszeint vagy akár a Szovjetuniót is e fogalom alatt említik, a diktatúra szinonimájaként használják.

Orbán Viktor viszont egyértelmű, hogy nem ebben az összefüggésben használja a kifejezést, noha a magyar ellenzék mindent megtesz, hogy kiforgassa azokat a mondatokat, amiket ezzel kapcsolatban a kormányfő megfogalmaz. Orbán Viktor számára a bevándorlás elutasítását, a családközpontú politikát, a munkaalapú társadalmat vagy a keresztény kultúra primátusát jelenti ez a politizálás.

Az ellenzék megsértődött?

Az előre tekintés mellett a múltból is merít a kormányfő politikája. Kerekei Gergő gesztusként értékelte, ahogyan Orbán Viktor például a Szabad Demokraták Szövetségéről és más ellenzéki politikusok pályaívéről beszélt. A miniszterelnök ugyanis nem kárörvendően beszélt az azóta eltűnt pártokról, hanem az érintett generáció drámájáról beszélt.

A Mandiner főszerkesztő-helyettese azt is az ellenzéknek és az ellenzéki értelmiségnek tett gesztusként értékelte, hogy Orbán Viktor többször utalt Sólyom László munkásságának fontosságára, vagy Csizmadia Ervin politológus és Sárközy Tamás jogász professzor tanulmányaira. Az ellenzéknek ezért sincs különösebb oka megsértődni.

Kereki Gergő kiemelte ugyanakkor, hogy a kormányfő minden évben mélyelemzést ad a Bálványosi Szabadegyetemen, amire az ellenzék régóta nem tud érdemben reflektálni. Nem véletlen, hogy – noha meg voltak hívva – az ellenzéki pártok el sem mentek a rendezvényre. Ehelyett az elmúlt hetekben csak a Tenerifére költözött Tóbiás József és a Jobbikos Jakab Péter botrányos videója révén tudtak címlapra kerülni.

Tusnádfürdő vendéggárdája ezért is tanulságos. Kereki Gergő felidézte, hogy korábban egy nyílt vitán Bárándy Gergely volt szocialista képviselő feltette a kérdést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy miért nem vitáznak soha a baloldali értelmiséggel? A kormánypárti politikus erre csak visszakérdezni tudott, hogy „kikkel” kellene vitatkozniuk? Intellektuális szakadék tátong ugyanis a két oldal között, leszámítva olyan képviselőket, mint például Hiller István MSZP-s képviselő. „Jakab Péterrel, Szabó Tímeával és Tordai Bencével viszont nehéz bármiről vitatkozni” – fogalmazott Kereki Gergő.

Teljes a káderhiány

A Tusnádfürdőtől történő távolmaradásnak Deák Dániel szerint is az az egyik oka, hogy alig maradt hírmondónak olyan ellenzéki politikus, akivel valódi intellektuális vitát tudna folytatni a kormányoldal. Az elemző úgy fogalmazott, hogy amikor „Jakab Péter szintű politikusok interpretálnak, akkor látszik a különbség a jelenlegi, és akár csak az egy évtizeddel ezelőtti ellenzéki gárda között.”

Ez látszik abban is, ahogyan az ellenzék készül az őszi önkormányzati választásokra, civilek, aktivisták, vagy akár korábbi újságírók mögött próbálva felsorakozni. Deák Dániel szerint a trágárságáról elhíresült diáklány, „Nagy Blanka politikai tevékenységével már elemzői szinten is nehéz mit kezdeni.” A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az emberhiány feltűnő lesz, hiszen ősszel sok képviselő testületet kellene feltölteni.

Az már az országgyűlési választásokon is látható volt, hogy az MSZP kifogyott az emberekből. Miniszterelnök-jelöltet is ezért importáltak egy másik pártformációból. Ősszel ugyanilyen megoldásokat lehet majd látni Budapesten és a nagyobb településeken. A politikai párbeszédet mindeközben az összefogás-vita határozza meg. Hiába állnak azonban be például Nagy Blanka vagy bármilyen más, közös jelölt mögé, a felmérések és az eddigi választások is azt mutatják, hogy „aki a Demokratikus Koalícióval együttműködik, az elbúcsúzhat a szavazóitól.”

Ismeretlen MSZP

A szocialisták összes fiatal szavazója név szerint ismert. Kereki Gergő szerint egyértelmű, hogy az ellenzéki oldal ugyanúgy kihasználja Nagy Blankát, ahogyan a korábbi, hasonlóan diákkorú aktivistákat. A balliberális sajtó felépítette Nagy Blankát, ő maga el is hitte magáról, hogy képes ennek megfelelni, de a végén ugyanúgy elengedik majd a kezét. Vannak olyan térségek, ahol egyes mérések szerint a 40 év alatti korcsoportban már nincs egyetlen szocialista szavazó sem. Az MSZP ezért is van rászorulva ezekre a radikális fiatalokra.

Esélytelen körzetbe száműzve

Az, hogy az MSZP mennyire gondolja komolyan Nagy Blanka indulását, abból fog látszani, hogy melyik körzetben indítják. Bácskai Balázs felidézte: Kiskunfélegyházán a legutóbbi választáson például 57 százalékot kapott a Fidesz-KDNP. A Magyar Nemzet újságírója szerint egy jobboldali karakterű városban a baloldal jobb eredményt tudna elérni, ha középre húzó jelöltet állítana. Ezért sem tűnik komolynak a diáklány indítása, inkább csak a „kifelé kommunikálás része.”

Bácskai Balázs hozzátette, hogy az ellenzék radikalizálódása miatt 2022-ig biztosan nem lesz normális párbeszéd a két oldal között. Azt követően minden attól függ, hogy a balliberális oldal el tud-e érni bármilyen sikert? Ez nem feltétlenül az országgyűlési választást jelenti, hanem bármilyen, a maguk számára valódi sikerként elkönyvelhető eseményt.

Adalék a szakértelemhez

Miközben az ellenzék magával van elfoglalva, továbbra sem kínálnak semmit a választóknak. Kereki Gergő a tusnádfürdői beszéd kapcsán kiemelte, hogy Orbán Viktor már most készül például egy esetleges világgazdasági visszaesésre, ami jól mutatja a különbséget a jelenlegi és a 2010 előtti balliberális kormányok között. 2008-ban ugyanis Bajnai Gordon még akkor is azt bizonygatta, hogy a válság nem fog begyűrűzni, amikor már mindenütt éreztette hatását a recesszió. E téren is kottázni lehet a különbséget az elővigyázatos, felelős gazdaságpolitika, és a szakértő Bajnai Gordon gazdaságpolitikája között.