2020.02.02. - Alaphang - Most készül a következő jelentés Magyarországról? - Karc FM
Amikor Niedermüller Péter kirekesztéssel vádolja a magyar kabinetet – amely szerinte különböző népcsoportokat kívül helyez a nemzeten – akkor náci vízióval akarja felöltöztetni a kormányt. Erről már Kacsoh Dániel, a Magyar Hírlap lapszerkesztője beszélt, aki szerint túl azon, hogy valóban létezik az identitások és kultúrák harca, a magyar kormány nem ezen az alapon állt. Amikor ugyanis a magyar kormány a magyar családokat támogatja, akkor ezzel együtt nem mondja azt, hogy mást viszont nem segít. Ugyanígy soha nem beszélt fehér, heteroszexuális férfiakról – felelős kormányzati politikus szájából ilyen nem hangzott el.
Az ugyanakkor igaz, hogy a brüsszeli felvilágban furcsa társadalomkép alakult ki – Niedermüller Péter onnan tért vissza 5 év kiküldetés után – az ottani multikulturális társadalom víziója ugyanis arról szól, hogy Európa úgy lesz szép, ha sokszínű lesz. Azt azonban, hogy az egykori gyarmatok területéről sokan érkeztek, vagy hogy Németország török bevándorlókkal próbálta megoldani a munkaerőpiaci gondjait nem adottságként, hanem pozitív célként határozzák meg. Az összes konfliktus ebből fakad: a terrorizmustól kezdve egészen odáig, hogy az európai zsidók egyenesen rettegnek a beáramló, erős identitással rendelkező muszlimoktól. A magyar kormány pusztán a magyar családokat védi, és a demográfiai problémát magyar gyermekek születésével szeretné megoldani.
Deák Dániel szerint a balliberális politikusok általában a sokszínűség jegyében kampányolnak, de a folyamat, amit védenek, az éppen a sokszínűséget számolja fel Európában. Sok kisebbségi csoport lesz áldozatává ennek a politikának. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a Niedermüller Péterhez hasonló politikusok most nyeregben érzik magukat. Önkormányzati szinten hatalomba kerültek, 5 évre biztosítva van a helyük, most önmagukat adják. A politikai elemző szerint ennek lehet olyan hatása a társadalomban, hogy azok, akik már nem emlékeznek a 2010 előtti állapotokra, most megtapasztalhatják, milyen az, amikor a balliberális erők irányítanak.
A tisztát is besározni!
Niedermüller Péter többek között azzal próbált védekezni a kijelentését övező felháborodás után, hogy szerinte a miniszterelnök a gyöngyöspataiaknak megítélt kártérítés kapcsán sokkal felháborítóbb mondatokat fogalmazott meg, mégsem tiltakozott ellene senki. Kacsoh Dániel szerint azonban fontos különbség, hogy a miniszterelnök nem minősítette az ott élőket, nem mondta róluk, hogy rosszak vagy jók. Az ítéletről is csak annyit mondott, hogy hatásosabb, és a célnak jobban megfelelő lenne, ha az oktatási, képzési eszközök útján történne. A kártérítés módja ugyanis nem tesz jót az ottani együttélésnek. A Magyar Hírlap lapszerkesztője társadalmi atombombának tartja, hogy a településre most minden teljesítmény nélkül 100 millió forint érkezik. Az üggyel kapcsolatban azonban csak tényközlés hangzott el a miniszterelnök részéről, szemben Niedermüller Péterrel, aki rémísztő jelenségnek nevezett sokunkat.
Kacsoh Dániel szerint Niedermüller Péter tudja, hogy miért nem értik, de Gyurcsány Ferenc valószínűleg rászólt, hogy egy centimétert sem lehet visszalépni! Az ellenzéket hagymatikus képződményként vizsgálva az újságíró szerint középen egyébként is megjelenik Gyurcsány Ferenc, akinek a politikája valóban rémísztő…
A magyar ellenzék ma már teljes egészében beállt a Soros-hálózat által képviselt ideológia mögé. Deák Dániel szerint éppen ezért várható, hogy lesznek még olyan megnyilvánulások a DK részéről, mint amit most Niedermüller Péter megengedett magának. Azzal kapcsolatban, hogy ez politikailag kifizetődő-e, az elemző úgy vélekedett: van olyan társadalmi réteg, amelyik megszólítható ezzel a kommunikációval. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a DK az Európai Parlament választási kampányban igyekezett elbújtatni ezt az énjét. Akkor Dobrev Klára vezetésével adtak elő olyan politikát – az Európai Egyesült Államok tervét – ami sokaknak tetszett.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ezek az erők most Gyöngyöspatán ugyanazt a módszert alkalmazzák, amit az elmúlt évtizedben több alkalommal: kreálnak egy konfliktust, hogy aztán valamelyik Soros szervezet jelentésében azt írhassák le, hogy milyen szörnyű állapotok vannak Magyarországon. Valójában most egy új jelentést készítenek elő.
Ehhez kapcsolódva Kacsoh Dániel felhívta a figyelmet, hogy most a 2010 előtti balliberális kormányok mulasztásait igyekeznek rákenni a 2010 utáni polgári kormányra. Egy friss, az európai romák helyzetét taglaló kiadványban például Magyarországot a roma gyilkosságok okán említik meg, mintha ez valami új esemény, új tragédia lenne, amihez a mostani kormánynak bármi köze lenne. Ez is része a lejárató kampánynak.
Ezek az ügyek azonban – akár a roma gyilkosságok, akár a szegregációs ügyek – valójában 2010 előtti állapotokat tükröznek. Kacsoh Dániel úgy fogalmazott: Niedermüller Péter és eszmetársai által fenntartott kormányzás olyan szituációkat szült, amelyben magyar romákat gyilkoltak, a magyar állam pedig látszóleg tehetetlen volt – bár az továbbra is kérdés, hogy kinek milyen mulasztásai voltak akkor ez ügyben.
A „filantróp” ehhez is ért
Nem véletlen, hogy ha az Európai Unióban felmerül Magyarország, akkor a nyugati társadalmak is csak azt tudják, hogy az országot meg kell büntetni, mert itt problémák vannak. Deák Dániel szerint ezen nem kell csodálkozni, hiszen a nyugati mainstream liberális média ezt sulykolja. Az elemző azt mondta, hogy a liberális politikai elit védi így magát. A Soros-hálózat ott van a médiában, a civilnek nevezett szervezetekben, most pedig a roma ügyekben tüntetik fel magukat szakértőként.
Nem véletlen, hogy Soros György fia is exponálta magát. Soros Alexander egy konferencián arról beszélt: most van az az idő, amikor a romák elérhetik, hogy felhasználva politikai és polgári mozgásterüket, harcoljanak saját jogaikért és a befogadásukért az európai társadalmakkal, valamint azért, hogy komolyan vegyék őket, mint választótestületet. Deák Dániel szerint ez alkalmas arra, hogy egyik napról a másikra szétverje azt a roma-magyar kormányzati politikát, ami az elmúlt évtizedben jó mederbe került.
A Soros szervezeteknek ezzel szemben az az érdeke, hogy Magyarországon ezek a konfliktusok előjöjjenek, és rá tudjanak mutatni, hogy milyen gondok vannak. Arról viszont nem beszélnek, hogy nyugaton valóban vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek veszélyben érzik magukat. Németországi zsidó szervezetek például napi szintű atrocitásról beszélnek az integrálódni képtelen bevándorlók részéről.
A magyar eredmények magukért beszélnek
Deák Dániel emlékeztetett, hogy a közmunkaprogram mekkora támadásnak volt kitéve. Azt állították róla, hogy konzerválja a leszakadó társadalmi rétegek állapotát, és esélytelen, hogy az abban résztvevők később piaci munkahelyet kapjanak. Ezzel szemben meg kel nézni a számokat: évről évre csökken a közfoglalkoztatottak száma, egyre többen találnak munkát a versenyszférában, tehát a közmunkaprogram valóban mankót és kitörési lehetőséget jelentett. Az ilyen, hosszú távú programokat az elemző szerint jobban kell kommunikálni, hiszen itt nem azonnal látszódnak az eredmények, hanem hosszú távú összefüggések vannak. Ezzel szemben az, hogy most például Gyöngyöspatán kapnak 100 millió forintot, nem jelent nekik megoldást.
Kacsoh Dániel a roma integráció és felzárkózás fontos jeleként említette, hogy a felsőoktatásban oktatott romák aránya megkétszereződött az elmúlt években. Azt ő is hangsúlyozta, hogy van még mit tenni, és senki nem állította, hogy minden gondot megoldottak, de a folyamatok bíztatóak. Olyan programok indultak el, amelyeket egységbe nézve, az eredmények tükrében kijelenthető, hogy ez visz sikerre.
A Magyar Hírlap lapszerkesztője szerint ezzel szemben áll a Soros világ által képvisel ideológia, ami a harcos Jakobinus jogvédelemre épít. Lehet, hogy jó esik a gyöngyöspataiaknak kapni 1-2 millió forintot, de a hosszú távon, generációkon átívelő felemelkedésük kulcsa az oktatás és a munka. Az államnak dolga és kötelessége biztosítani ezeket a lehetőségeket, a résztvevőknek pedig dolguk és kötelességük ebben aktívan részt venni és közreműködni. Ezt hívják társadalmi felzárkózásnak.
Pelyach Gergely az Alaphangban kérdezte vendégeit a győri időközi polgármester választás eredményének okairól, illetve az európai magyar ellenzék politizálásáról is.
