2020.03.08. - Alaphang - A tanár számít, nem a tanterv - Karc FM

Szakmai érvek nélkül zajlik a Nemzeti Alaptanterv körüli vita. Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár szerint pusztán kritikai nagyotmondással próbálják megnyerni a társadalmat az ellenzékiek. Ez most is sikerült, ahogy korábban a kockás inges akcióban, vagy akkor, amikor rózsákat dobáltak a Dunába. Tartalmukban viszont üresek ezek a kritikák, és a 10 évvel ezelőtti paneleket emelik vissza.

A volt kereszténydemokrata országgyűlési képviselő Alaphang műsorunkban kifejtette: nem elválasztható az ideológiai és a tartalmi vita, de több ponton is leleplezik magukat a kritikusok. Akik például a módszert kritizálják, azok biztos, hogy nem olvasták a dokumentumot. A NAT készítői ugyanis egyetlen módszer mellett sem kötelezik el magukat, de még a kerettantervek között sincs egyetlen olyan, amely abszolutizálna egy-egy módszert.

Ahogy eddig is, ezután is szuverén joga a tanárnak, hogy mit választ. A NAT ugyanakkor valóban sok ajánlást tartalmaz, a sokat kárhoztatott frontális módszer mellett például ajánl több olyat is, ami a XX. század második felének terméke. Az is szerepel azonban a dokumentumban, hogy ezt mindig a gyermek, a közösség igényéhez mérten kell alkalmazni, vagyis a modern és a klasszikus pedagógia minden vívmánya benne van!

Hoffmann Rózsa úgy látja: lehet, hogy éppen az a baja egyeseknek, hogy sok minden benne van a tantervben. Ahhoz ugyanis, hogy ebben valaki eligazodjon, szaktudás kell. Ehhez kell a pedagógus! A politikus viszont ebben a vitában hiteltelen, aki gátlástalanul csak azt hangoztatja, hogy elveszik a tanár szabadságát.

A tantervet is a szakma állította össze. Mivel minden szakterület elképzelése érvényesülni próbált benne, ezért lett bőséges. Egy jól képzett, a saját hivatásában tájékozott tanár azonban ki tudja belőle válogatni azokat a mozzanatokat, amelyeket fel tud használni a tanítás során. A NAT vita ezért is túldimenzionált. Ahogy Hoffmann Rózsa fogalmazott: az csak betű. A lényeg a tanár, ahogy kiáll az osztály elé, megjelenik a közösségben. Ott dől el, hogy mennyire hiteles, át tudja-e adni a tudást és sugározza-e az értékrendjét? Ha igen, akkor nyert ügye van. A NAT akkor csak segít, hogy a közös alapok meglegyenek, de a pedagógus azokat a részeket, amelyekkel kevésbé tud azonosulni, kevésbé tanítja, ami pedig a szívügye, azt alaposabban.

A volt köznevelési államtitkár szerint az olyan oktatási rendszerek szétesnek, amelyben nem írják elő a tananyagot és a követelményeket. Ilyen esetben megszűnik a közösség, szétbomlik a társadalom. Ha ez így történne, akkor két magyar ember nem ismerne egymásra a világban.

„Ne merjünk kicsik lenni.”

Hoffmann Rózsa az ideológiai vitákról azt mondta: A NAT hozzá tud járulni ahhoz is, hogy a nemzeti büszkeségünk erősödjön, és a magyar ne arról legyen híres a világban, hogy depressziós. Szerinte „ideje volt, hogy helyére billenjen a mérleg.” A tantervben szereplő történelmi személyiségek és irodalmi művek ehhez is hozzájárulnak.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a kritikákkal szemben ez sem kizárólagos utasításként jelenik meg, hiszen a NAT kifejezetten ajánlja, hogy a diákok hozzanak egyéb anyagokat, olvassanak más műveket, nézzenek filmeket az adott témához kapcsolódóan. Az viszont, hogy a történelem és irodalom tanterv pozitívumokat emel ki, az szükséges a következő generáció identitásának megőrzéséhez. Emlékeztetett, hogy a finnek például ma már nem tanítják a Kalevalát, a finn nemzeti eposzt. Szétesőben is van a társadalmuk. Pelyach Gergely interjúja.