Az ukrán katonai és politikai vezetés gyors lefejezésére készült Moszkva és nem számolt ekkora ellenállással – jelentette ki a Karc FM-en a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa. A ballisztikus rakétatámadással nem sikerült szétzúzni az ukrán légvédelmet és légierőt, amely mostanra az orosz szárazföldi katonai menetoszlopokat támadja.
Jójárt Krisztián hangsúlyozta: az orosz létszám és a fegyverelőny kezd elolvadni, a morális helyzet pedig az ukránok oldalán van azzal, hogy honvédő háborút folytatnak – fogalmazott a szakértő. Kijevet nem tudták gyorsan elfoglalni az oroszok, az ország második legnagyobb városát Harkovot pedig visszavették az ukrán erők, így most Vlagyimir Putyin elnök a katonai aktivitás fokozása mellett döntött. Jójárt Krisztián attól tart, hogy a katonai aktivitás szintet lép, az orosz hadsereg beveti a valódi tűzerőt, ami nagyszámú civil áldozattal jár majd együtt. Moszkva célja az lehet most, hogy a polgári infrastruktúrát támadva az ukrán lakosság követelje Zelenszkij elnök és a kormány távozását. Ezen az sem változtat, hogy a mai napon a felek egy esetleges fegyverszünetről egyeztetnek. A háború természetéből fakad, hogy amíg az egyik fél nem kerül túlsúlyba, a fegyvernyugvásra kevés az esély – húzta alá.
A nukleáris erők készültségbe helyezésével, az atomtöltetek élesítésével Vlagyimir Putyin egy régi stratégiai eszközhöz nyúl vissza. Ahogyan a 2014-ben a Krím-félsziget annektálásakor, most is ezzel próbálja a NATO-t és a nyugati államokat elrettenteni attól, hogy beavatkozzanak a konfliktusba. Az újabb hírek szerint az orosz elnök már jóval az offenzíva megkezdése előtt készülhetett a katonai konfliktusra – emlékeztetett a NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa.
Hozzátette, Ukrajnában az orosz katonák előrenyomulását csecsen különleges alakulatok is segítik.
Bálint István interjúja.
