Várható volt, hogy az Európai Bizottság – engedve az Európai Parlament politikai zsarolásának – megindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint Ursula von der Leyen elnökasszony azért időzítette bejelentését 48 órával a magyar választás lezárása után, hogy elkerülje a látszatát a brüsszeli beavatkozásnak.
A jogállamisági mechanizmus megindításához formailag a biztosi kollégium beleegyezése szükséges – jelezte Kovács Attila. Ha ez megvan, akkor az Európai Bizottság hivatalos úton kérdéseket tesz fel a magyar kormánynak és ha ezeket nem találja kielégítőnek – amire minden esély megvan – az ügy az Európai Tanács elé kerül, ahol az eljárásrendet figyelembe véve legkorábban ősszel születhet döntés.
Kovács Attila jelezte: a magyar kormány és az uniós intézmények közötti feszültség nem jogi természetű, olyan ideológiai okokra vezethető vissza, mint a migráció megítélése, vagy a gyermekek neveléséről alkotott eltérő álláspont. Az a tény, hogy Lengyelországgal szemben a bizottság nem indítja meg a korábban lebegtetett eljárást, annak tudható be, hogy Brüsszel éket akar verni a magyar-lengyel együttműködésbe.
