Az orosz-ukrán háború kezdete óta a leggyakrabban elhangzó kérdések egyike az, hogy miként viszonyul Kína a konfliktushoz. Beéri-e csendes szemlélődéssel, beáll-e Oroszország mögé, esetleg komolyabb szerepet vállal-e olyan módon, ahogyan azt néhány nyugati ország teszi, fegyverszállítással, logisztikai, vagy egyéb segítséggel. Az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt időszakban az a Tajvan okozta a legnagyobb feszültséget, ahol egyre komolyabb az amerikai jelenlét, a tengerentúli delegációk és civilnek mondott szervezetek egymásnak adják a kilincset. Ezt a fajta demokráciaexportot érthető okokból nem nézi jó szemmel a pekingi vezetés, amely Kína részeként tekint a szigetországra és vélhetően szerepet játszik az ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállásában.
Kína jelenleg a háttérből figyel, de egyértelmű, hogy ha kenyértörésre kerül a dolog, akkor nem a transzatlanti, sokkal inkább a Moszkva-Peking tengely együttműködésében érdekelt – vélekedett rádiónkban Buzna Viktor Kína-szakértő. A Tajvanon PhD-kutatásokat végző szakember szerint a kínai vezetés háborúval szemben tanúsított visszafogott hozzáállása azzal magyarázható, hogy Peking elsősorban hosszú távú, több évtizedes stratégiákban gondolkodik, így nem akar elhamarkodottan cselekedni, inkább kivár.
