Kecskés András közgazdász szerint szavakon lovagol az Európai Unió. Az Európai Tanács ülésén a helyreállítási alapról született döntésben mégis a gazdasági megállapodás a lényeges, a politika csak körítés. Ezt az unió is önmérséklettel ismeri fel, hiszen a megállapodásnak akár központi témája is lehetett volna például az NGO-k támogatásának, vagy a politikai szempontoknak az ügye, de ezek végül háttérbe szorultak – még ha nem is szorultak ki teljesen. Kérdés, hogy a tagállami törésvonalak ügye a gazdaságilag könnyebb időszakokban felszínre kerül-e? Ha azonban ez így lesz, az degradálja is e szempontok súlyát.

Jelszót cserélt a liberális elit

A balliberális elit már nem tudja uralni a „demokráciát,” – miután a konzervatív erők globális szinten is előre törtek, – így megalkotta magának az új jelszót, a „jogállamiságot.” A vitákban Kecskés András szerint a politikai generációváltás is szerepet játszik. Korábban modernista, elvi-ideológiai viták zajlottak, amikor mindenki értette volna például, hogy mit jelent a jogállamiság kérdése. Az ugyanakkor nem magyar specifikum, hanem globális jelenség, hogy elvesztek a fogódzók. Ilyen a szuverenitás kérdésköre is: ma sok esetben már nem választott, államhatalmi szervek fogalmaznak meg politikai deklarációkat, hanem nagy gazdasági társaságok. Erre az Egyesült Államok ezekben a napokban is több példát szolgáltat, ahol óriásvállalatok döntenek arról, hogy mi elfogadható és mi nem a közbeszédben.

A tagállamok szuverenitása ugyanakkor még gátat tud szabni ezeknek a folyamatoknak. Egyáltalán nem mindegy például az a hozzáállás, ami az önértelmezés, nemzeti politika keretein belül megnyilvánul. A „merjünk kicsik lenni” szocialista filozófia ezért áll szemben a 2010 utáni szuverenitás felfogással, amely azt hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaságot a saját lábára kell állítani és válságállóvá kell tenni. Ennek érdekében van szükség arra, hogy mozgásteret alakítson ki magának az állam, és visszaragadjon jogosítványokat a globális elittől.

Többek között ez lesz az oka annak, hogy a gazdasági szempontok hangsúlyosak lesznek, azok ugyanis még érthető, számítható folyamatokat takarnak. Az ideológiai viták viszont háttérbe szorulhatnak. A mostani generációk a gazdasági szempontokat értik, de szkeptikusak lettek az ideológiai töltetekkel szemben, amelyek relativizálódtak a politikai térben. Ezért nem lehet meghatározni az Európai Unióban sem a jogállamisági szempontokat, mert még az sem eldöntött, hogy kinek van joga, lehetősége ezt meghatározni, vagy kiknek kell ezt felülvizsgálni. Pelyach Gergely interjúja