A háború árnyékában ismét meredeken emelkednek a kötvényhozamok Európában, a dél-európai kötvények iránt pedig az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a kereslet. A hitelbedőlés ellen védő biztosítás költsége az átlag felett drágult a spanyol, olasz, görög és portugál kötvényekre. Közben Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke jelezte: vége az olcsó pénz korszakának, nyolc év után megszűnnek a negatív kamatok az euróövezetben. Az euro állapotát az elemzők szerint súlyos hiba volna elvonatkoztatni a háború okozta energiaválságtól, amelynek végkimenetele egyelőre bizonytalan.
Komoly energiaellátási problémákat okozhat, hogy a finnek és a lengyelek egyoldalúan lemondtak az orosz olajról – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzora. Lentner Csaba rádiónkban hangsúlyozta: a teljes uniós olaj-embargó a magyarok szavazata nélkül jogilag nem lehetséges, ha viszont egyes tagországok egyoldalúan felbontják a Moszkvával kötött szerződéseiket, az a más a forrásból importált energia árát is megdrágítja. Ez utóbbi hatással lesz a nemzeti gazdaságok mutatóira, így áttételesen az közös uniós fizetőeszközre is. Az uniós tagállamok ugyanakkor egyáltalán nem egységesek a teljes olajbojkottal kapcsolatban, így nem valószínű, hogy életbe lép – tette hozzá.
A közgazdász professzor kitért a magyarországi hatósági árszabályozásra is. Hangsúlyozta: a magyar kormány árstopja szükséges, de nem szabad hagyni, hogy a régióból mindenki hozzánk járjon tankolni. Úgy fogalmazott: azzal, hogy Magyarországra járnak tankolni a szomszédos országok határmenti térségeiből, kétségtelenül növeli a MOL nyereségét, ha azonban a lengyelek és a szlovákok a Brent-típusú olajat választják, akkor Magyarország lehetőleg ne tegye más országok állampolgárainak is elérhetővé az olcsóbb üzemanyagot.
