Komoly visszaesést okozna Németországban az orosz energiától való gyors leválás. A Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője a Karc FM-en hangsúlyozta: a gazdaság szereplőinek jelentős áldozatok árán ugyan lenne pár éve bevárni az Amerikából érkező drága cseppfolyós gázt, a lakosság többségének azonban kezd elege lenni abból, hogy az elmúlt évtizedekben valamennyi, a morális deficitből kialakuló számlát nekik kellett kiegyenlíteni – legyen szó a görög állam vagy az eurózóna egyéb országainak pénzügyi megmentéséről. Nem csak a családi kasszát terhelik az elszabaduló energiaárak, a fosszilis energiahordozóktól való függés enyhítése a politikai szereplőit is megosztja – jegyezte meg a Hangolóban Pócza István. A német kormánykoalíciót vezető szociáldemokraták – figyelembe véve a lakosság és az ipar érdekeit – sokkal lassabban cserélnék az Oroszországból érkező gázt és olajat megújuló energiákra, mint a zöldek, akik már az idei év végén elzárnák a keletről érkező olajvezetékek csapjait.
Pócza István egyetért a német gazdasági miniszterrel, aki legutóbb úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország elleni szankciók kiterjesztése az energiára nem csak a német, de az egész európai gazdaságot visszavetné, Olaf Scholz kancellár pedig arról beszélt, hogy a kontinens csak a Moszkvából érkező energiával heverheti ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízist.
A Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője szerint Berlin azzal számol, hogy év végére valamilyen formában fegyvernyugvás következik be az orosz-ukrán háborúban, így az energetikai kérdések kevésbé lesznek hangsúlyosak a politikai diskurzusokban. Pócza István meglátása szerint a gazdasági, politikai és társadalmi konfliktusok egy jó része, valamint a német nemzetközi befolyás csökkenése arra az okra vezethető vissza, hogy Angela Merkel kancellár távozásával megszűnt a Berlinre jellemző hosszútávú tervezés és kiszámíthatóság.
