A választási eredmények számainak ismeretében még nem lehet tudni, hogy sikeres volt-e sokezer hívő embernek az az imamozgalma, amely hónapokon keresztül azért fohászkodott, hogy a most megalakuló magyar parlamentbe olyan képviselők kerüljenek be, akik ismerik az Úristent, annak parancsolatait és annak betartásán igyekeznek a közösségért végzett szolgálatukban. Ezt Surján László, a mozgalom egyik résztvevője fogalmazta meg a Karc Fm reggeli hírműsorában. A KDNP tiszteletbeli elnökének magyarázata szerint az imalánc nem egyik, vagy másik párt győzelméért szólt. A zsidóság ősi hagyományából a kereszténységbe is átívódott 10 parancsolat alapelvei ugyanis benne vannak az emberi természetben, azokéban is, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a Feljebbvalóval. Az ugyanis olyan erkölcsi érték, olyan iránymutatója az emberi együttműködésnek, amelynek valamiképpen érvényesülnie kellene egy ország vezetésében.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette azonban, hogy mindenkinek, aki keresztényként nézi az ország dolgainak az alakulását, érdemes lenne végiggondolni: mi minden állhat egy ilyen választási eredmény mögött? Biztos, hogy nem hallgatják meg az imákat odafönt? Biztos, hogy nincs másik világ, mint amit kézzel meg lehet fogni és meg lehet tapasztalni? Vajon nem lehet-e igazság abban a biblikus alapigazságban, hogy Isten a történelemnek is az ura?

Surján László ezzel együtt úgy gondolja: nagy veszteség az a keresztény közösségeknek, hogy az idei kampány, amelyben ezúttal hivatkozási alapként jelentek meg hitbéli megítélések, megosztotta a gyülekezeteket. Ezzel összefüggésben az egykori politikus úgy fogalmazott, hogy minden kereszténynek érdemes lenne feltenni magának a kérdést: joga van-e megítéli a másik gondolatait, véleményét? A cselekedeteket valóban lehet véleményezni és a választók többsége pozitívnak ítélte meg a kormányzat „gyümölcseit”.

Az Európai Parlament egykori alelnöke ebből a választási eredményből kiindulva megkönnyebbüléssel fogadta, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: megindítja Magyarországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. Véleménye szerint ugyanis a kormánnyal szemben az unióban megfogalmazott vádak a magyar ellenzéktől származnak és éppen ideje annak, hogy kiderüljön, igazak-e részben, vagy egészben. Surján László ezzel együtt emlékeztetett arra az alapvető politikai tételre, hogy ha a választók valakit korruptnak tartanak, azt nem választják meg. Márpedig az, hogy a választók többsége a kormányoldal mellé tette le a voksát, visszatükrözi, hogy nagyon sokan egy folyamatosan gyarapodó országot látnak és azt tapasztalják, hogy a családjuk különféle életkorú tagjai is egyre jobb körülmények között élnek. Így pedig nagyon nehéz elhitetni az emberekkel azokat a primitív vádakat, hogy a magyar kormány évek óta ellopja a pénzünket és hazudik. Ezzel együtt azonban a volt európai politikus is úgy gondolja, hogy az európai támadások hátterében világnézeti különbségek is állnak. Az a kereszténydemokrácia ugyanis, amit a magyar kormány képvisel, mára feloldódott Európában és kellemetlen látni azt, hogy mégis sikeres tud lenni egy kormány, amely kiáll a hagyományos kereszténydemokrata értékek mellett.