“A látszat ellenére az uniós vitákban nem 25 tagállam áll szemben a magyar és lengyel állásponttal, a törésvonalak sokkal inkább nyugat és kelet, észak és dél, valamint a vidék és városok között húzódnak” – fogalmazott a Karc FM-en az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós ezt azért emelte ki, mert szerinte az idei év európai konfliktusai, – elsősorban az uniós költségvetés, valamint a helyreállítási alap elfogadása és a források jogállamisági kritériumokhoz kötése – részei annak az évtizedek óta tartó vitának, amit az Unió jövője kapcsán a szuverenisták és a globalisták vívnak egymással. Kifejtette: a liberalizálódott baloldal eszmei és gazdasági okokból az Európai Egyesült Államok létrehozásán dolgozik, míg a szuverenisták erős nemzetállamok szövetségeként képzelik el Európát, akárcsak az unió alapítói. A globalisták a föderalisztikus szerkezetben látják biztosítva a folyamatos fejlődést, a nemzetállami létet csak a történelem egy epizódjának tekintik. Szerintük az európai szuperállammal nem ér véget a folyamat, a kontinensek egyesülésével egy „Világállamnak” kell létrejönnie. Szánthó Miklós kiemelte: bár sokan ezt összeesküvés elméletnek tekintik, az idei év történései bizonyítják, hogy sokkal inkább összeesküvés-gyakorlat. Ezt támasztják alá Soros György, amerikai tőzsdespekuláns írásai is, aki időről időre egyértelműen megfogalmazza elképzeléseit Európa jövőjéről, olykor személyesen az unió vezetőinek címzett ajánlással.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint Magyarország és Lengyelország egyértelműen stratégiai győzelmet aratott az unió következő hétéves időszakra érvényes költségvetésének és a helyreállítási alapnak az elfogadásával. Pár hete még az európai állam- és kormányfők, az Európai Parlament és a bizottság többsége is azon az állásponton volt, hogy a nyári feltétel-rendszerhez képest jelentősen kibővített jogállamisági paraméter-rendszerből nem engednek. Orbán Viktor miniszterelnök és lengyel szövetségese azonban elérte, hogy a jogállamisági kritériumokat csak az uniós pénzekkel összefüggésben lehet vizsgálni, a jelenlegi jogi eszközök (kötelezettszegési- és a hetes cikkely szerinti eljárást) után. Ezzel együtt az Európai Bíróságnak kell állásfoglalásban rögzíteni a jogállam sarokköveit. Szánthó Miklós szerint ezekből kiindulva leghamarabb 2022 után indulhat ilyen vizsgálat.

A költségvetés elfogadása utáni eseményeket úgy értékelte: az Európai Parlament az elmúlt években folyamatosan vont el hatásköröket az Európai Tanácstól, aminek a világnézeti ellentéteken túl politikai okai vannak. Az EP-ben ugyanis azok vannak többségben, akiknek pártjai a tagállamok parlamentjeiben ellenzékben vannak. Sok képviselő ezért arra használja az uniós testületet, hogy a nemzeti kormányokkal harcoljon uniós fronton. Halmozottan igaz ez az egyébként kisebbségben lévő magyar balliberális pártokra, amelyek 2020 végére elveket, világnézeti ellentéteket félretéve döntöttek arról: egyetlen közös listán indulnak 2022-ben. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik és az LMP azzal a Gyurcsány Ferenccel működik majd együtt, akivel szemben létrejött. Szánthó Miklós emlékeztetett: a Fidesz – KDNP támogatottsága valamennyi korcsoportban továbbra is erősebb, mint az ellenzéki pártoké együttvéve. Az igazgató aláhúzta: a választás eredménye nem listákon, hanem egyéni választókerületekben dől el. Az ellenzék mindent elkövet azért, hogy az országgyűlési választást egy nagy Orbán ellenes népszavazásként láttassa, ehhez pedig minden külső segítséget elfogad. Az igazgató megfogalmazása szerint: a magyar baloldal világítótornya 30 évvel ezelőttig Moszkva volt, most pedig Brüsszelhez igazodik. Simon-Palov Judit interjúja.