Az ukrajnai háború és annak árnyékában előállt migrációs krízis miatt egyre fontosabbá válik a pénzügyi kérdések rendbetétele az Európai Unióban, különösen igaz ez a határvédelmi költségek fedezetében mutatkozó uniós hozzájárulás ügyére, vagy a Magyarországnak jogosan járó uniós források visszatartására.
Komoly mérföldkőnek számít az a közös nyomásgyakorlás, amelynek keretében a Visegrádi Négyek, a balti államok, Románia és Bulgária felszólították az Európai Bizottságot, hogy adjon haladékot az uniós projektekkel kapcsolatos befizetési kötelezettségek alól, és hogy minél előbb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021-2027) programjait, ami tulajdonképpen az uniós pénzek kiutalására adott zöld jelzést takarja.
2015-tel ellentétben ma már nem elég csak szavakban szolidárisnak lennie az Unió vezetésének – fogalmazott rádiónkban a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Erdélyi Rezső Krisztián felidézte: a migrációs válság kirobbanásakor az összefogás és szolidaritás csak a jelszavak szintjén szerepelt, Brüsszelben akkor úgy gondolták, hogy az illegális bevándorlást elutasító országokra majd rákényszeríthetik a kötelező kvótát, ami azóta le is került a napirendről. Az ukrajnai háború menekültjeinek megmentése és ellátása ezzel szemben valós szolidaritást igényelne, ezért különösen fontos, hogy a Visegrádi Négyek, a balti államok, Románia és Bulgária közösen szólította fel az Európai Bizottságot a menekültek ellátásából fakadó anyagi terhek enyhítésére.
Az elemző szerint nem biztos, hogy a realitásból fakadó problémák felülírják majd a politikai szándékokat, de a kilenc uniós tagállam közös felhívását mindenképpen komolyan kell vennie az Európai Bizottságnak, hiszen ezek az országok alkotják a NATO keleti szárnyát.
