Az ársapkák és a jegybank lépései együttesen okozzák, hogy számos európai országhoz képest Magyarországon alacsonyabb az infláció. A Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Karc FM-en emlékeztetett: a magas árszint globális jelenség, amelynek egyik oka a koronavírus-járvány miatt visszafogott fogyasztás megugrása, valamint az orosz-ukrán háború miatti ellátási problémák. Sebestyén Géza hangsúlyozta: a válságok mutatják a legjobban, milyen fontos az állam aktív részvétele a piaci folyamatokban.

Gazdasági prosperitás idején a legtöbb nagyvállalat a piac mindenhatóságát hirdeti, a 2008-as pénzügyi válság azonban megmutatta, hogy a kontrollálatlan pénzügyi folyamatok beláthatatlan következményekkel járnak, így az állam feladata, hogy megvédje a kis fogyasztókat az infláció negatív hatásaitól. Magyarország az elmúlt 12 évben a fiskális és a monetáris politikában is innovatív volt, így a nemzetközi versenytársaihoz képest jóval gyorsabban talált rá a gazdasági kihívások megoldásaira.

Sebestyén Géza ide sorolta a rezsicsökkentést. Míg ugyanis a magyar kormány már 2013-ban bevezette a gáz és áram lakossági árának meghatározását, Spanyolország és Franciaország csak most, a magas energiaárak hatására kezdi el vizsgálni a rendszer működését és fontolgatni bevezetését.

A gazdasági szakember úgy számol, hogy egy-két évig marad a magas árszint, azonban az orosz-ukrán háború végével és a pénzügyi turbulencia elmúltával, a termelékenység növelésével a magyar gazdaságnak jó esélye van arra, hogy ismét növekedési pályára álljon. Pelyach Gergely interjúja