A sokat emlegetett SWIFT rendszerből történő kizárással a tranzakciók nem szűnnek meg az orosz és más bankok között, de az ügymenet jelentőse lelassul. Miután ebben a rendszerben napi 42 millió ilyen ügyletet bonyolít nagyjából 11 ezer pénzügyi intézmény, a rendszer nehezen megkerülhető a világpiacon.
Kecskés András közgazdász szerint ugyanakkor Oroszországot nem éri felkészületlenül ez az ügy, hiszen az ukrán orosz konfliktus egyfajta proxy-háborúként már évek óta zajlik. A mostani szankciók már akkor lebegtetve voltak, amikor Moszkva bevonult a Krím félszigetre. Az oroszok tehát készülhettek minden ilyen szankcióra – a bankközi kapcsolatok terén létre is hoztak egy alternatív kommunikációs rendszert, noha méreteiben az nem ér fel a világon mindenhol használt SWIFT-hez.
A közgazdász emlékeztetett, hogy a gazdasági szankciók már a Napóleoni háborúk, vagy éppen a náci Németország ellen is csak korlátolt mértékben voltak sikeresek. Ott is arra számítottak, hogy a gazdasági nyomás néhány hónap alatt térdre kényszeríti Berlint, mégis egy több éves háború után sikerült csak legyőzni. A mostani esetben Moszkva akár Kínával is össze tud fogni, – Pekingnek ugyanis szintén van egy saját fejlesztésű banki kommunikációs rendszere – és e két keleti nagyhatalom olyan rendszert hozhat létre, amiből már ők tudnák kizárni a nyugatot.
Kecskés András azt az elemzőkhöz hasonlóan biztosnak tartja, hogy az egypólusú világ pénzügyileg is véget ért. Azt pedig, hogy Oroszország és Kína most egy térfélre kerül, a szankciókkal éppen a nyugat érheti el, vagyis a világ pénzügyileg is polarizálódni kezd.
