A befektetők alkalmazkodtak a nem konvencionális eszközöket is használó magyar gazdaságpolitikához. Lentner Csaba közgazdász szerint a 2010-es váltáskor tapasztalt kishitűségnek már nincs nyoma. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora emlékeztetett: az ágazati különadók bevezetésének idején a bankok, távközlési cégek és más nemzetközi nagyvállalatok is visszafogták a beruházásaikat – miközben az árbevételük nem csökkent! Lentner Csaba szerint 2015 volt a fordulat éve, amikor az állam a maga eszközeivel is tág teret tudott biztosítani ahhoz, hogy sikeres legyen a kormány nemzetközi vállalati körrel vitt gazdaságpolitikája, az állam és a gazdasági szféra kooperációja.
Szükséges az állam szerepe?
Lentner Csaba úgy fogalmazott: a balliberális kormányok időszakára jellemző, hektikus, rángatózó, a vállalatokat és a lakosságot sarcoló gazdaságpolitikát az Orbán kormány 2010-ben befejezte. Ma már „van biztonsága a termelésnek, nincs infláció, nem annulálódik a nyereség vagy a munkajövedelem, a szociális támogatások sem veszítik el az értéküket, és van felvevő piac az előállított termékekre belföldön és külföldön egyaránt.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara napokban elkészült felmérése egyébként egyes területeken rekorderedményeket mutatott az országban tevékenykedő vállalatok kilátásairól. Eszerint a vállalatok kedvezően ítélik meg a magyar gazdaság kilátásait, ezen belül iparáguk és saját vállalkozásuk előtt is növekedést látnak. A német és más külföldi befektetők a nemzetgazdaság állapotát 2005 óta még soha nem értékelték annyire kedvezően, mint idén.
Lentner Csaba közgazdász szerint a XXI. században nincs olyan, hogy az állam teljesen kivonul a gazdaság szabályozásából. A 2007-es válság után, a gazdasági újjáépítésben különösen felértékelődött az állam szerepe, amelynek szabályozó, befolyásoló, ellenőrző tevékenységet kell végeznie. Enélkül ugyanis a végeredmény mindig ugyanaz lenne, ami a legutóbbi gazdasági világválsághoz vezetett.
