Sem Oroszország, sem Ukrajna nem akar arcvesztés nélkül kiszállni ebből a háborúból, így végső soron a nyugati szövetségesek kényszeríthetik majd rá Ukrajnát, hogy kompromisszumos békét kössön Oroszországgal. Így vélekedett a Karc Fm reggeli hírműsorában Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő, aki hozzátette: akkor jöhet el ez a pont, ha Kijev jelenlegi támogatói, főleg az Egyesült Államok úgy dönt, hogy már nem éri meg neki fenntartani a fegyveres konfliktust.

A szakember az orosz elnök betegségével kapcsolatban felröppent hírekre úgy reagált: az Ukrajnában zajló háború nem Putyin-függő. Az orosz felső vezetés pontosan tudja, hogy ha a birodalom megalázva kerül ki ebből a történelmi helyzetből, az egész ország széteshet és ezt nem engedhetik meg.

A másik oldalon a NATO bővítésével kapcsolatban a Neokohn főmunkatársa arra figyelmeztetett, hogy „a rövid távú haszonnak lehet egy hosszú távú böjtje”. Törökország például komoly nyereség volt a Szovjetunióval szemben felálló katonai szövetségnek, most viszont az általános vétójog miatt kerékkötője lehet a bővítésnek. Később pedig hasonló módon lehet akadálya egy katonai cél megvalósításának egy olyan a szélsőségesen pacifista tag, mint a most belépni szándékozó Svédország. Robert C. Castel szerint jó áthidaló megoldást jelenthet a második világháborúban felvetett Skandináv Védelmi Szövetség egy jól átlátható szerződéses rendszerrel, hiszen megkerülhető lenne általa a török vétó és megmarad a NATO jelenlegi rugalmassága.

Az Oroszország elleni szankciók elsősorban szimbolikus lépésként értelmezhetőek, komoly hatásuk nincs az orosz gazdaságra és a háború finanszírozhatóságát sem befolyásolják. Ezt már Dr. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa fejtette ki. Szerinte az európai államoknak ettől függetlenül sürgető az alternatív energetikai infrastruktúra kiépítése, mert a nyugati embargós lépések mellett komoly kockázatot hordoz az is, hogy a szankciók következtében előbb-utóbb Oroszország is visszafogja a termelését, ráadásul bármikor egyoldalúan leállíthatja a kőolaj – és gázszállítást. Simon-Palov Judit interjúja.