Olyan korban élünk, amikor a fejlett technika révén pillanatok alatt hozzájuthatunk csaknem bármilyen információhoz. A digitalizációs robbanás idején még csak 5G -re sincs feltétlenül szükség, ha valami fontos dolog történik a világban, arról rövid időn belül mindenki tudomást szerez, a tömegek tájékoztatása ma már szinte gombnyomásra történik Új Zélandtól Marokkóig. A hírek terjedésének gyorsasága ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a beszerezhető információk megbízhatóbbá váltak, különösen igaz ez az orosz-ukrán háborúval összefüggésben megjelenő álhírek tengerére, ahol mindkét fél a saját szempontjából hasznosnak tartott narratívát igyekszik elhinteni a világsajtóban – hangzott el a Karc FM-en.
A magyarországi ellenzék napi szinten vesz részt az álhírek terjesztésében, hiszen annak ellenére vádolta az Orbán-kabinetet oroszpártisággal, hogy a magyar vezetés többször is egyértelművé tette: elítéli az Ukrajna elleni orosz inváziót és egy friss kormánydöntés értelmében adott esetben NATO erőket is beengedne a Dunántúlra – fogalmazott rádiónkban a Médianéző Központ igazgatója. Boros Bánk Levente szerint a béke helyett inkább a háborúra fókuszál az ellenzék, amelyik még az orosz-ukrán konfliktusból is politikai hasznot remél. Hozzátette: a nyugati újságírók és véleményvezérek a harcok kirobbanását követő sokkból felocsúdva erkölcsi felhatalmazást éreztek annak meghatározásához, hogy ki harcol a „jó” és a „rossz” oldalon. A fősodratú média kritika nélkül Oroszország ellen fordult, a magyarországi ellenzék pedig egyfajta megfelelési kényszertől vezérelve ismét csak a nyugati minta szolgai lemásolására képes – magyarázta a Médianéző Központ igazgatója kiemelve: egy háborús konfliktusban nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik hír valós és melyik nem, erre inkább békeidőben kell az embereknek magukat felkészíteniük.
