Minden évben március 15-én országszerte és a határokon túl is számos, a nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvény várja az emlékezni vágyókat. Az „Éljen a magyar szabadság!” mottóval meghirdetett központi rendezvények 9 órakor kezdődtek a Parlament előtti Kossuth téren a hagyományos zászlófelvonással. Ezekben a napokban ismét felvetődik a kérdés: vereségként, vagy győzelemként kell-e tekinteni az 1848-49-es szabadságharcra.
Hiába verték le fegyverrel a magyarok szabadságharcát, a forradalom által kitűzött célok teljesültek – jelentette ki a Karc FM reggeli hírműsorában a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Hermann Róbert hangsúlyozta: Magyarország polgárosodása és a társadalom csaknem kilencven százalékát kitevő jobbágyság felszabadítása megtörtént, a kiegyezés a magyar értelmezés alapján ment végbe, az osztrákok a kiegyezéssel a teljes abszolutizmusból átléptek a korlátozott alkotmányosságba, míg a magyarok egy birodalmon belül elérték a fokozott önrendelkezést.
A szakember szerint a felszabadulás élménye benne volt a jobbágyokban, nem véletlen, hogy a magyar falvak többségében van legalább egy Kossuth Lajosról elnevezett utca, ami általában a főutca. Hermann Róbert kiemelte: sehol Közép- és Kelet-Európában nem volt olyan radikális a jobbágyfelszabadítás, és sehol nem került akkora mennyiségű föld a jobbágyok kezébe, mint Magyarországon, ezzel is példát adva a szomszédos országoknak. Ausztriában csak hónapokkal később rendezték ezt a kérdést – tette hozzá.
A Magyar Történelmi Társulat elnöke felidézte: a bécsi udvar folyamatosan igyekezett jelentéktelen színben feltüntetni a magyar forradalom vívmányait, de 49 után már nem lehetett visszaállítani a korábbi állapotokat.
