Csaknem egy hónapja tart az orosz-ukrán háború, az oroszok fölénye egyre meggyőzőbbé válik, a békét viszont nagyban veszélyezteti, hogy néhány ország további fegyverszállítmányokat küld a válságövezetbe. Az Ukrajnával szomszédos országok, köztük Magyarország eközben erején felüli terheket vállal a háborús menekültek ellátásában. A szakértők egyetértenek abban, hogy a háború elhúzódása a kijevi vezetésnek áll érdekében, Moszkva mindenképpen szeretné a lehető leggyorsabban lezárni a konfliktust.
Moszkva kétszázezer fős haderőt vonultatott fel, ami legfeljebb arra elegendő, hogy 150-200 kilométer mélységben benyomuljon Ukrajnába – hangzott el rádiónk reggeli hírműsorában. Resperger István ezredes hangsúlyozta: egy egész Ukrajnára kiterjedő akcióhoz csaknem egymillió, a tartós megszálláshoz akár hárommillió katonára volna szükség, így teljesen hiteltelenek a totális orosz invázióval kapcsolatos álhírek. A szakértő hangsúlyozta: nem tűnik életszerűnek, hogy a konfliktus tovább szélesedjen, a NATO ugyanis világosan leszögezte, hogy nem avatkozik be a területén kívüli akcióba és nem támogatja a repüléstilalmi övezet bevezetését, hiszen az nyílt összecsapást jelentene az oroszokkal. Resperger István hangsúlyozta: ugyan mindkét fél győzni szeretne, az ukrán elnököt az idő és a fogyó muníció, valamint a további áldozatok elkerülése, míg orosz kollégáját a gazdasági szankciók és az orosz nép támogatásának elvesztése sarkalhatja békekötésre.
A szakember hangsúlyozta: a nukleáris fenyegetés teljesen kizárt, de nem szolgálja a békét, hogy az Egyesült Államok 800 millió dollár értékű fegyverrel segíti Kijevet, és hogy Moszkva konkrét kérésével ellentétben több NATO tagállam is szállít muníciót az ukránoknak.
