Az orosz-ukrán konfliktus és a gazdasági krízis ellenére sem enyhült az Európára nehezedő nyomás. A Migrációkutató Intézet operatív igazgatója szerint ameddig a kontinens jobb életkörülményeket jelent az afrikai, vagy közel-keleti régióknál, ez a helyzet tartósan fennmarad. Janik Szabolcs a Karc FM reggeli hírműsorában hangsúlyozta: a migrációs folyamatokban az sem jelent lényegi változást, hogy egyre több uniós döntéshozó szólal fel az illegális bevándorlás ellen és vezet be korlátozó intézkedéseket. Az utazást mérlegelők figyelembe veszik ezeket a szempontokat, azonban döntésüket a már unióban élő ismerőseik, rokonaik, barátaik véleménye alapján hozzák meg, nem pedig európai politikusok iránymutatásai alapján.
Janik Szabolcs kitért rá: több ország is fontolgatja, hogy harmadik országban helyezi el az elmúlt időszakban illegálisan érkezett bevándorlókat. Az Egyesült Királyság Ruandába szállítaná a szigetországba érkezett menedékkérőket, ami azonban az operatív igazgató szerint nem enyhíti a migráció okozta feszültségeket, ugyanis a gazdasági és diplomácia befektetés várhatóan nem lesz arányban az Afrikába visszatelepülők számával.
A migrációval kapcsolatos legnagyobb problémának azt tartja, hogy az elmúlt évek alatt az Európai Uniónak nem sikerül kialakítani egységes álláspontot az illegálisan érkezők és azok között, akik a háború elől menekülve, papírok birtokában kérnek menedéket az első biztonságos országba. Utóbbiak közé tartozik az ukrán menekültek kilencven százaléka, míg az Afrikából és a közel- keletről érkező migránsok több ezer kilométert megtéve próbálnak embercsempészek segítségével bejutni a kontinensre.
A 2016-os migrációs válság óta az idei év első negyedéve volt a legforgalmasabb az illegális határátlépések tekintetében. A Frontex adatai szerint az idei év első három hónapjában – a koronavírus-járvány miatti egészségügyi korlátozások feloldásának is köszönhetően – több mint negyvenezer illegális határátlépés történt az EU külső határainál, ami közel 60 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
