Sok szó esik az utóbbi időben a magyar-lengyel viszonyról, a borúlátó értelmezés szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatos eltérő álláspont kikezdheti a két ország kapcsolatát, az optimista jóslat pedig valahogy így szól: a két nép barátsága olyan mélyen gyökerezik, hogy abba kényelmesen belefér néhány ügyben az eltérő álláspontok képviselete, ütköztetése.
A külpolitikai prioritások most egyértelműen előbbre valók a lengyel kormány számára, mint a nemzetgazdasági érdek – fogalmazott rádiónkban Dobrowieczki Péter Lengyelország-szakértő. A Magyar-Német Intézet munkatársa felidézte: 2014 óta megfigyelhető, hogy Lengyelország fokozatosan a balti államokkal közös platformra kerül, és mára olyan helyzetbe navigálta magát, ahonnan csekély gazdasági károkat elszenvedve képes szakítani az orosz energia-függőséggel.
Ami a magyar-lengyel együttműködést illeti, a szakértő szerint Brüsszel már régen nyomás alá helyezte a Varsó-Budapest tengelyt, ám nem valószínű, hogy a háborúval kapcsolatos eltérő álláspont szétválasztja a két országot a legfontosabb nemzeti ügyekkel kapcsolatban. Hozzátette: a magyar-lengyel viszony megromlásáról politikai okokból kizárólag a lengyel ellenzéki sajtó kezdett el cikkezni, mert az ukrajnai helyzettel összefüggésben „téma híján volt” a varsói kabinet határozott fellépése miatt. Dobrowiecki Péter szerint a V4-ek diplomáciai és kulturális együttműködése zökkenőmentesen folyik tovább és a politikai kérdések is hamarosan nyugvópontra kerülhetnek. A Kelet és Nyugat közötti egyenlő távolságtartás ugyanakkor már a múlté, ezt az utóbbi évtizedekben egyre jobban felülírták a lengyel gazdasági érdekek – magyarázta a szakértő.
