Immár a második rádiónál vagyok jelen az első kapavágáskor.

Izgalmas és jó dolog szólni emberekhez, miközben mindezt arctalanul tesszük, hanggal - kép nélkül, fülekhez.

Azonban ha jól végezzük a dolgunkat, akkor az arctalanságból (K)arc, a hangból üzenet - a képtelenségből képesség válik.

A fülek pedig eljuttatnak bennünket a lelkekig és az értelemig. Aztán pedig úgyis a Hallgató dönt?