A családi legendárium szerint körülbelül 8 éves voltam, amikor határozott választ adtam arra a kérdésre: mi leszel, ha nagy leszel? Médiasztár! Vágtam rá szinte azonnal.
Sztár nem lettem, de felnőtt fejjel már kicsit sem vágyom rá. Ellenben a média világa már több mint 20 évvel ezelőtt, még az egyetemi évek alatt magába szippantott. Egy középiskolai tanárnőmnek, Dr. Durucz Istvánnénak köszönhetően nagyon szoros köteléket alakítottam ki édes anyanyelvemmel, és ez a széttéphetetlen kapocs vezetett el az első debreceni helyi rádiókig, amelyekben előbb magazinműsorokban, majd a hírterületen is lehetőségem adódott kipróbálni magam. Utóbbi terület aztán olyan erős és állandó információ-éhséget ébresztett bennem, hogy azóta is folyamatosan tanulni, tapasztalni igyekszem általa.

Néhány évig sportos közegben kalandoztam a Sport Tv kötelékében, majd 2007-ben ismét magába szippantott a hírvilág. Jelen lehettem egy nagyszerű tanulóműhely, a Lánchíd Rádió születésénél, ahol a szakma legjobbjaitól tanultam meg, hogy mit is jelent valójában egy hírműsor. Ott 2015-ben egy álom véget ért, de két kisfiam születése után ismét hazataláltam a KarcFm-en.

Mindig azt gondoltam, hogy az ember akkor élheti boldogan a mindennapjait, ha örömmel teszi a dolgát. Nekem ez megadta a Teremtő: inspiráló közegben megvalósíthatom mindazt, amit szeretnék. Szerdánként a Hangolóban és a Kérdőjelben informálok és tanulok, míg a Karcolatban megismerhetek és megismertethetek olyan embereket, akik számomra példaértékű életet élnek, követendő gondolatokat képviselnek. Hálás vagyok a feladatért.