„A doktriner gondolkodás győz a klímapolitikában?” (Hangoló 2021. 10. 25) - Karc FM

Az erőltetett, de hatásosságukat bizonyítani nem tudó kampányok hozzák nehéz helyzetbe az európai gazdaságokat. Szakáli István Lóránd, a Századvég vezető közgazdásza szerint egyre egyértelműbben körvonalazódik az a nyugati, politikai elképzelés, amely a klímabarát technológiákra átállás költségeit a lakosságra terhelné. Többek között olyan új, kvóta-kereskedelmi rendszert akarnak bevezetni, ami egyfajta környezetvédelmi adóként működne. Ezt is közvetlenül terhelnék a lakossági tulajdonban álló ingatlanokra illetve a közlekedésre.

Ezzel a lakossági energiakiadások jelentősen megemelkednének, mindez ráadásul olyan körülmények között történne, amikor az unióban eleve energiaválság van kialakulóban. Az elektromos áram ára már háromszorosára, a földgázé pedig ötszörösére emelkedett. Ilyen időszakban terhelné az Európai Bizottság javaslata tovább a lakosságot – kiemelten azt a középosztályt, amely például több gyermeket is nevel, így több energiát használ.

Nem csak a lakosság, hanem az ipari szektor is érzi az energiaválságot. A leálló nyugat-európai üzemek a munkanélküliséget növelik, ami ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom gerincét adó rétegek nehezebb helyzetbe kerülnek, még nehezebben fizetnék ki az új adókat.

Szakáli István Lóránd szerint beszédes, hogy egyes felmérések szerint ha 2030-ig az uniónak sikerül is csökkenteni 55 százalékkal a széndioxid kibocsájtást, az is csak 0.14 celsius fokos felmelegedést gátol meg. Kérdés, megéri-e az Európai Uniónak ezért cserébe feladni gazdasági pozícióit – amelyek így is fokozatosan gyengülnek – miközben az igazán nagy szennyezők, mint Kína, India, vagy akár az Egyesült Államok, nem hajtanak végre hasonló intézkedéseket.

A közgazdász hangsúlyozta: törekedni kell az átállásra, a klímavédelemre, de úgy, hogy azzal nem veszélyeztetik a fenntarthatóságot, a társadalom boldogulását, és a célokat a realitásokhoz igazítják. Most azonban nem ez történik, hanem tarthatatlan célokat fogalmaznak meg, miközben a világgazdaság – és benne az Európai Unió – egyszerre több válságtól is szenved. Az ilyen, - például a koronavírus-járvány miatt kialakult - válság és a doktriner klímapolitika hatásai egymásra rakódnak, ami valóban veszélyezteti az európai középosztályt – ahogyan arra a magyar miniszterelnök is utalt. Pelyach Gergely interjúja